Az egész világ lélegzete elállt a James Webb űrtávcsőtől

Július 12-én mutatták be a James Webb űrteleszkóp első jelentősebb fotóit. Az űrteleszkóp a valaha épített legnagyobb teljesítményű és legösszetettebb obszervatórium, aminek a fejlesztése 10 milliárd dollárba került. 2021 karácsonyán bocsátották az űrbe, ahol sikeresen pályára állt.

A főtükör 18 szegmensből áll össze, az átmérője pedig 6,5 méter, ez háromszor akkora, mint a Hubble űrteleszkópé.

A teleszkópot 1996-ban kezdték el fejleszteni, nevét 2002-ben a NASA második igazgatója után kapta. Infravörös tartományban végez vizsgálatokat, tömege pedig 6,2 tonna. (A Hubble 11,1 tonna.) Az űrteleszkóp 2016-ban készült el, és 2018-ban tervezték pályára állítani, de ezt többször elhalasztották. A James Webb segítségével a tudósok minden korábbinál részletesebben tanulmányozhatják az égboltot, több információt kaphatnak az univerzum keletkezéséről, történetéről és új galaxisokat, égitesteket, konstellációkat fedezhetnek fel.

Az űrtávcső speciális infrakamerával van felszerelve és közelről soha nem látott galaxisokat láthatunk a segítségével. A fő különbség, hogy nagyobb hullámhosszokat, infravörös hullámhosszokat nyit meg a tudósok előtt, amilyeneket korábban nem láthattak. A képek ugyan látványosak, de a belőlük származó tudás az, amit nem lehet mástól megkapni, csak a James Webb űrteleszkóptól. A képek megmutatják, hogy a James Webb mennyivel messzebb lát a múltba, mint a Hubble. Az űrteleszkóp kamerái mélyebbre hatolnak a kozmoszba, megmutatják, hogy néztek ki a galaxisok néhány százmillió évvel az ősrobbanás után.

Megsérült a teleszkóp

Nemrég látott napvilágot a hír, hogy a NASA űrteleszkópja sérülést szenvedett, mikor egy űrszikla eltalálta még májusban. Az elsődleges tükre maradandóan megsérült, amikor belecsapódott egy mikrometeorit. Ez azonban nem befolyásolja azt a képességét, hogy továbbra is fotókat készítsen. Hat ilyen becsapódás érte egyébként, melyből öt elhanyagolható károkat okozott. A NASA jelentése szerint a május 22-24. köz9tti becsapódás a 18, hatszögletű aranyszínű tükör egyikébe ütközött és ott deformációt okozott. A felületen pedig jelentős, nem korrigálható változás állt be.

A James Webb űrteleszkóp egyébként a Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre lévő második Lagrange-pont körüli pályán van. A további 17 szegmens pedig sértetlen, így a küldetés tovább folytatódhat. A teleszkóp egy 25 négyzetméteres főoptikával rendelkezik, melyek 28 mikrométeres hullámhosszig terjedő infravörös fényeket rögzítik. Érdekesség, hogy mindössze 68 gigabájtos tárhellyel rendelkezik. Még érdekesebb, hogy a Hubble 2 gigabájttal. Az ok egyszerű, naponta a James Webb mintegy 58,8 gigabájt képi adatot állít elő, melyet akár 120 perc alatt is le lehet tölteni. Az adatokat folyamatosan továbbítják a James Webb űrteleszkóp és a föld közötti 1,5 kilométeres távon. A fő kommunikációs rendszer pedig ebben egy 25,9 GHz-es csatorna, melyen 28 Mbps sebességgel érkeznek az adatok a földre, a NASA védett szervereire.